2009. április 30 – május 1.

Jó reggelt! Most volt az ultrahang, eredmény délutánra várható. Ma nem ehettem és ihattam semmit az ultrahang miatt és mostantól sem lehet, mert őssejt előtt három órával nem lehet táplálkozni, utána is maximum inni, de csak nagyon keveset. Hat órán át kell majd feküdnöm, párna nélkül. Mozogni, forgolászni lehet, de a fej emelés tilos. Ez azért van, mert a gerincből lecsapolnak valami folyadékot (liquor vagy hogy írják) és annak a helyére adják az őssejtet, ami így feljut az agyba. Ám az őssejt sűrűbb, nehezebb a feljutás, ha a fejemet megemelném, akkor másnapra iszonyú migrénes fejfájást kapnék. Azt inkább kihagynám =)

------------ :)

Ultrahang után visszajöttünk a szobába, behoztak egy ionos vagy milyen lámpát, állítólag fertőtlenítette a szobám, ez körülbelül fél óráig égett. Ez alatt jött egy nővér és csinált egy allergia tesztet az antibiotikumra, amit az őssejt mellé kapok. Az eredmény negatív lett, így amikor kivitték a lámpát, jött is a nővérke az infúzióval. Először egy fiziológiás sóoldatot kaptam, ezzel serkentették a vérkeringést, de kb. a negyedénél ki is cserélték az antibiotikumra. Miközben ez csöpögött belém, megérkezett a két gerinc specialista és a doktornő, Dr. Li Min. Sem Zsuzsi, sem apu nem lehetett bent, pedig nem lett volna rossz tudni, mi folyik ott hátul. Bár talán jobb, hogy nem tudom =) …

Oldalra kellett fordulni, lábakat hashoz húzni, majd felpattant az ágyra az egyik doki, ő támasztotta a lábaim. Li Min a másik specialistának segédkezett. Amikor a doki meglátta a hátam, hát nem örült neki, hogy már műtött gerincferdült vagyok.

Li Min odahajolt elölről fölém, megfogta a kezem, mondja, hogy nincs semmi baj, csak lazítsak. Aztán jött egy érzéstelenítő, valami extra vékony tűvel adhatta a pasas, mert alig éreztem. A fogtöméshez tudnám hasonlítani a folyamatot. Az érzéstelenítő beadása teljesen ugyanaz az érzés, utána felületi érzékelés nincs, csak mikor már bent matat a tűvel, azt lehet érezni egy ici-picit. Az első próbálkozás sikertelen, nem fért be a tű. Aztán kaptam egy újabb adag érzéstelenítőt a nem műtött területre. Majd fél perc se kb. és mindhárom kínaiból hatalmas megkönnyebbülést jelző sóhaj szakad fel, és én meg csatlakozom hozzájuk… =) aztán megcsinálták a cserekereskedelmet a liqour és az őssejt között, majd leragasztották a helyét és elmentek, a doki aki mögöttem volt, lelkesen két kézzel integetett kifele menet. (azért paráztam rendesen olykor, csak jól titkoltam… hú csak legközelebb is találja meg a jó helyet a doki =)) dokink állítólag nagyon jó humorú emberke, az első kiabálása után csak nevetést meg beszélgetést hallottam, főleg miután megtalálta a tű a helyét. Magának a folyamatnak lumbal punktio a neve, lp-ként van beírva az ütemtervbe, ez rutin dolognak számít, vizsgálatokhoz gyakran vesznek így folyadékot a gerincből. A következő őssejt beültetés egy hét múlva csütörtökön lesz.

Ez után antibiotikumot újabb fiz. sóra cserélték, aztán ki is vették a tűt. Közben még jött egy nővérke és monitorra tett, de pl. azt az ujjra való kütyü által adott értékeket kis ideig nézte, majd le is vette és félretette. Innentől jött hat óra fekvés, még mindig nem evés és nem ivás. Az orvosok bejövetelétől az őssejtig kb. 20-25 perc telt el. Inni azért nem igazán lehet, mivel felkelni sem szabad.

A hátam fájt, de nem nagyon, az lp helyéről sugárzott egy kicsit fölfelé, de inkább attól volt rossz, hogy feküdni kell. Nem szoktam ennyit feküdni egyhuzamban. Kb. fél óra múlva bejöttek Fanniék, beszélgettünk egyet. Aztán ők elmentek vásárolgatni, én meg feküdtem tovább… hatkor elvitték a monitort és felkelhettem. Ettünk és ittunk meg sétáltunk. Mivel a tűt kivették, halál nyugalomban sétálgattunk, Zsuzsi azt mondta, ha kiveszik a tűt, mehetünk… de kiderült, hogy 8-ra vissza kellett volna érni, így amikor megjöttünk, a nővérke újabb antibiotikummal támadott. Amikor egy ilyen lefolyik, csengetni kell a nővérért és kaputelefon szerű cuccba bemondani, hogy „i.v.’s finish”.

Este energiatúltengést kaptam az őssejttől, mozgáshiányom volt éjjel egykor… és mozgott belül valami a végtagjaimban, és láthatóan sokkal jobb hangulatban voltam… hé, lehet, hogy bedrogoztak? … =)